Tanácsok a gyülekezetnek

Az egység létrehozásának példája

Évekkel azelőtt, amikor a Jézus eljövetelében hívők csoportja még nagyon kicsi volt, a szombatünneplők összegyűltek imaórára Topshamban, Main államban, Howland Stockbridge testvér otthonának konyhájában. Egyik szombat reggel Howland testvér nem volt jelen, ami meglepett bennünket, mert mindig pontos volt. Nemsokára Isten dicsőségétől fénylő arccal jött be e szavakkal: “Testvéreim, megtaláltam! Megtaláltam azt az eljárást, amelyet ha követünk, Isten Igéje biztosít bennünket, hogy sohase essünk el! Erről akarok beszélni nektek!” TGy 329.5

Ekkor elmondta, hogy egy szegény halász testvér úgy érezte, hogy nem tisztelik őt annyira, mint kellene, hogy Howland testvér és mások is nagyobbnak gondolják magukat, mint ő. Ez nem volt igaz, de ő így érezte, ezért több hétig nem jött el az istentiszteletetekre. Howland testvér elment hozzá és letérdelt előtte e szavakkal: “Testvérem, bocsáss meg nekem! Mit vétettem ellened?” A halász testvér megfogta Howland testvér karjait, hogy felemelje, de ő így szólt: “Nem! Előbb mondd meg, mi a panaszod ellenem?” A halász testvér így felelt: “Nincsen ellened semmi panaszom!” “De igen, valami panaszod van ellenem!” felelte Howland testvér “mert azelőtt együtt beszélgettünk, de most egyáltalán semmit se szólsz hozzám, ezért akarom tudni, mi a panaszod?” TGy 330.1

“Kelj fel Howland testvér!” kérlelte a halász testvér. “Nem kelek fel!” válaszolta Howland testvér. “Akkor nekem kell leszállnom hozzád!” és a halász testvér térdre borulva megvallotta, hogy gyerekes módon viselkedett és mennyi gonosz gyanakvást ápolt szívében. “De mindezeket most teljesen félreteszem” mondta. TGy 330.2

Midőn Howland testvér elmondta a történetet, arca az Úr dicsőségétől fénylett. Abban a pillanatban, hogy befejezte beszédét, belépett a halász testvér családjával együtt és nagyon áldásos összejövetelt tartottunk. TGy 330.3

Úgy gondolom, hogy némelyeknek közülünk is követniük kellene Howland testvér példáját. Amikor testvéreink gonoszt gondolnak ellenünk és mi elmennénk hozzájuk e szavakkal: “Bocsáss meg, ha vétettem valamit ellened!” akkor megtörnénk Sátán varázslatát és megszabadítanánk testvéreinket kísértéseiktől. Ne engedd, hogy valami elválasszon testvéreidtől! Ha tehetsz valamit a gyanakvás eltávolítására, akár áldozat árán is tedd meg! Isten azt akarja, hogy úgy szeressük egymást, mint testvérek. Azt akarja, hogy részvétteljesek és udvariasak, előzékenyek legyünk. Azt akarja, hogy neveljük rá magunkat annak elhivésére, hogy higyjük azt, hogy testvéreink szeretnek bennünket és higgyük, hogy Krisztus is szeret bennünket. A szeretet szeretetet ébreszt. TGy 330.4

Szeretnénk-e találkozni a mennyben testvéreinkkel? Ha itt e földön békességben és összhangban tudunk élni velük, akkor a mennyben is. Azonban hogyan élhetnénk velük együtt a mennyben, ha itt e földön se tudunk élni velük állandó viszály és versengés nélkül?! Azoknak, akik olyan életet folytatnak, amely elválasztja őket testvéreiktől és egyenetlenkedést, viszályt idéz elő, még alapos megtérésre van szükségük. Krisztus szeretete lágyítsa meg és rendelje alá szívünket! Ápolnunk kell azt a szeretetet, amelyet Krisztus tanúsított irántunk, midőn meghalt értünk a Kálvária keresztjén. Jöjjünk mindig közelebb Megváltónkhoz! Imádkozzunk sokat és tanuljuk meg hitünk gyakorlását! Legyünk gyengédebbek, részvétteljesebbek és előzékenyebbek. Csak egyszer megyünk át e földi életen. Ne arra törekedjünk, hogy életünkkel bemutassuk Krisztus jellemét azoknak, akikkel kapcsolatba kerülünk? TGy 330.5

Kemény szívünknek meg kell térnie. Jöjjünk össze tökéletes egységben és ismerjük fel, hogy a Názáreti Jézus véren megváltott tulajdonai vagyunk! Mindenkinek ezt kell mondania: “Krisztus életét adta értem! Azt akarja, hogy midőn átvonulok e világon, kinyilvánítsam azt a szeretetet, amelyet Ő nyilvánított ki, amidőn feláldozta magát érettem!” Krisztus saját testében vitte fel bűneinket a keresztfára, hogy Isten igazságos lehessen és mégis megigazíthassa azokat, akik hisznek Őbenne. Élet, örök élet vár mindazokra, akik alárendelik magukat Krisztusnak (9T 191-193). TGy 331.1