Tanácsok a gyülekezetnek

Gondoskodás az árvákról

Mindazok közül, akik igénylik érdeklődésünket, az özvegyeknek és árváknak van legnagyobb szükségük gyengéd rokonszenvünkre. Ők az Úr különleges gondoskodásában részesülnek, aki a keresztények gondjaira bízta őket. “Tiszta és szeplő nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól” (Jak 1:27). TGy 325.2

Sok apa, aki a hitben halt meg és megnyugodott Isten örök ígéreteiben, teljes bizalommal az Úrra bízta szeretteit, hogy az Úr gondoskodjon róluk. Hogyan akar gondoskodni az Úr e veszteséget szenvedett árvákról? Nem tesz csodát, hogy mannát küldjön a mennyből. Hollók által se küld nekik eledelt, azonban csodát művel az emberek szívében azáltal, hogy kiűzi szívükből az önzést és felfakasztja bennük a jótékonyság forrását. Kipróbálja hitvalló követőinek szeretetét azáltal, hogy gyengéd irgalmasságukra bízza a szenvedőket és árvákat. Azok, akik szeretik Istent, nyissák meg szívüket és otthonukat e gyermekek befogadására. Nem a legjobb terv ezen árváknak nagy intézetekben való gondozása. Ha nincsenek olyan rokonaik, akik gondoskodhatnak róluk, akkor vagy a gyülekezet tagjai fogadják örökbe őket, vagy keressenek helyet számukra más családoknál. TGy 325.3

Krisztus e gyermekeket különleges figyelmében részesíti, ezért elhanyagolásuk által megbántjuk Őt. Minden kedves cselekedetünket, amelyet Jézus nevében teszünk érdekükben, úgy fogadja, mintha Vele cselekedtük volna (6T 281). TGy 325.4

Megjegyzés: A következő fejezetben adott tanácsok legnagyobb részét White testvérnő egy olyan gyűlésen adta, ahol a különböző államokból különböző nyelveket képviselő kiküldött munkások voltak jelen, akik közül némelyek azt hangoztatták, hogy azok a tanácsok, amelyeket Isten White testvérnő által adott, kizárólag csak arra a nemzetre érvényesek, amelyhez White testvérnő tartozott. TGy 326.1

White Bizottság