Tanácsok a gyülekezetnek
Vagyonunk és Isten munkájának támogatása
Azoknak, akik őszintén szeretik Istent és vagyonnal rendelkeznek, meg kell mondanom: Most van itt az ideje, hogy befektessétek javaitokat az Úr művének támogatására. Most van itt az ideje, hogy erősítsétek a lelkészek kezeit önmegtagadó erőfeszítéseitekben, hogy megmentsék az elveszendő lelkeket. Midőn találkoztok majd a mennyben azokkal, akiknek megmentésében segédkeztetek, nem nyertek-e dicsőséges jutalmat? TGy 319.3
Senki se tartsa vissza filléreit, hanem akinek sok van, örüljön, hogy kincset raktározhat a mennyben, amely nem vész el. Az a pénz, amit nem fektetünk be az Úr művébe, elvész. Nem hoz kamatot a mennyei bankban. TGy 319.4
Az Úr most felhív minden hetednapi adventista keresztényt minden helyen, hogy szenteljék Neki magukat és tegyék meg körülményeikhez képest a tőlük telhető legjobbat, hogy elősegítsék az Ő munkáját. Isten azt kívánja, hogy bőkezű adományaik és ajándékaik által mutassák meg, hogy értékelik áldásait és hálásak irgalmasságáért (9T 131-132). TGy 320.1
Isten megmutatta nekem, hogy ellenkezik a Bibliával, hogy a nyomorúság idejére bármilyen gondoskodást tegyünk földi szükségleteinkkel kapcsolatban. Láttam, hogy ha a szentek eledelt tennének félre maguknál, vagy a mezőn nyomorúság idején, amidőn a kard, éhség és járványok pusztítanak a földön, erőszakos kezek elvennék tőlük, és idegenek aratják le földjüket. Abban az időben teljesen Istenben kell bíznunk, aki fenntart bennünket. Láttam, hogy kenyerünket és vizünket biztosan megkapjuk abban az időben, és nem szenvedünk hiányt, vagy éhséget, mert Isten asztalt teríthet nekünk a pusztában is. Ha szükséges, hollók által táplál bennünket, vagy mannát hullat számunkra a mennyből, mint Izrael népének. TGy 320.2
A szentek a nyomorúság idején nem használják házukat és földjüket, mert menekülniük kell a feldühödött csőcselék elől, és abban az időben vagyonukat már nem adhatják a jelenvaló igazság ügyének előmenetelére. Megmutatták nekem, hogy Isten azt akarja, hogy a szentek a nyomorúság ideje előtt szabaduljanak meg minden tehertől, és áldozat által kössenek szövetséget Istennel. Ha vagyonukat Isten oltárára helyezik, és komolyan könyörögnek Hozzá, hogy mutassa meg kötelességüket, Ő megmutatja nekik, mikor rendelkezzenek e dolgok felől. Akkor szabadok lesznek a nyomorúság idején és nem nehezedik lelkükre semmiféle teher (EW 56-57). TGy 320.3