Tanácsok a gyülekezetnek

A gyermek túl korai iskolába küldésének veszélye

Amiképpen Éden lakói a természet könyvének lapjairól tanultak, amiképpen Mózes felismerte Isten kézírását Arábia pusztaságában és a hegyen, és a gyermek Jézus Názáret domboldalain, úgy a mai gyermekek is tanulhatnak Tőle, mert a láthatatlant a láthatók szemléltetik. TGy 237.1

Amennyire lehetséges, helyezzük a gyermeket legkisebb korától kezdve oda, ahol a természet csodálatos tankönyve megnyílik előtte (ED 100-101). TGy 237.2

Gyermekeiteket ne küldjétek túl korán iskolába! Az anya legyen elővigyázatos, hogyan bízza gyermekének formálását idegen kezekre. A gyermekek legjobb tanítói 8-10 éves korig a szülők. Tantermük legyen a szabad levegőn, a virágok és madarak között; tankönyvük: a természet kincstára. Amidőn a gyermekek értelme felfoghatja, a keresztény szülők nyissák meg előttük a természet nagy könyvét! Az ilyen környezetben adott tanításokat nehezen felejtik el (FE 156-157). TGy 237.3

A túl korai iskolába küldés a gyermeknek nemcsak fizikai és szellemi egészségét veszélyezteti, hanem erköcsi szempontból is sokat veszítenek, mert megismerkednek rossz magaviseletű gyermekekkel, akik durvák, nyersek, hazudnak, lopnak, csalnak s gonoszságuk ismeretét örömmel közlik a fiatalabbakkal. A magukra hagyott fiatal gyermekek sokkal könyebben megtanulják a rosszat, mint a jót. A természetes szív a legkönnyebben elsajátítja a gonosz szokásokat. A csecsemő és gyermekkorban látott és hallott dolgok mélyen bevésődnek lelkükbe. Az ifjú szívükbe elhintett gonosz magvak gyökeret vernek és éles tövisként sebzik meg szüleik szívét (CG 302). TGy 237.4