Tanácsok a gyülekezetnek

Biztosítsd Isten szeretetét, amíg lehet!

Gondolataim visszaszállnak a hűséges Ábrahámhoz, aki engedelmeskedett a Beérsebában, éjjeli látomásban kapott isteni parancsnak, elindult útjára Izsákkal. Látja a hegyet, amelyről Isten kijelentette, hogy azon mutassa be áldozatát. TGy 212.1

A részvétteljes, szomorú apa, reszkető, szerető kezeivel megkötözi Izsákot, mivel Isten mondta. A fiú beleegyezik feláldozásába, mivel hisz Atyjának feddhetetlenségében. Azonban, midőn minden kész, miután az apa hite, és a fiú készséges engedelmessége kiállta a próbát, Isten angyala megállítja Ábrahám kezét, amelyet már felemelt, hogy megölje fiát és közli Ábrahámmal, hogy elég.“...most már tudom, hogy istenfélő vagy, és nem kedvezél a te fiadnak, a te egyetlenegyednek én érettem” (lMóz 22:12). TGy 212.2

Ábrahám hitének e cselekedetét a mi áldásunkra jegyezték fel. Megtanít bennünket az Isten követelményeiben való bizalom nagy leckéjére, bármily súlyosak és nehezek is azok. Megtanítja a gyermekeket a tökéletes engedelmességre Isten és szüleik iránt. Ábrahám engedelmessége arra tanít bennünket, hogy semmi se legyen túl drága számunkra, hogy Istennek adjuk. TGy 212.3

Isten odaadta Fiát egy megaláztatással, önmegtagadással, szegénységgel és gyalázattal telt életre és a keresztrefeszítés kínos halálára. Azonban az angyal nem hozta az Atya örömteljes üzenetét: “Elég! Nem kell meghalnod Fiam!” Az angyali seregek szomorúan vártak, hogy Izsák esetéhez hasonlóan Isten megakadályozza Fiának szégyenteljes halálát. Azonban az angyalok nem kaptak engedélyt, hogy ilyen üzenetet vigyenek Isten drága Fiának. Megaláztatása folytatódott a törvényszék termében és a Golgotához vezető úton. Kigúnyolták, kinevették, leköpdösték. Eltűrte gyűlölőinek gyúnyolódását, míg végül fejét lehajtva meghalt a kereszten. TGy 212.4

Adhatná-e Isten nagyobb bizonyítékát irántunk való szeretetének, mint hogy odaadta értünk Fiát, hogy átélje ezeket a szenvedéseket? Amiképpen Istennek ez az ajándéka az ember számára végtelen szeretetének ingyen ajándéka volt, úgy ennek megfelelően bizalmunkra, engedelmességünkre és szeretetünk gazdagságára tartott igénye is igen nagy. Isten elvárja, hogy adjuk neki mindazt, amit csak odaadhatunk. Odaadásunk álljon arányban Isten végtelen ajándékával, azért legyen teljes és semmi se hiányozzék belőle! Mindnyájan adósai vagyunk Istennek. Ő igényt tart mindnyájunkra, aminek csak akkor tudunk eleget tenni, ha odaszánjuk magunkat teljes és tökéletes áldozatul. Isten azonnali és készséges engedelmességet kíván és nem fogad el ennél kevesebbet. Most van rá alkalmunk, hogy biztosítsuk a magunk számára Isten szeretetét és kegyét. Némely olvasóm életének ez lesz az utolsó éve. Vannak-e olyanok az ifjak között, akik olvassák e felhívást, akik mégis e világ élvezeteit választják Krisztus békéje helyett, amelyet a komoly keresőknek és azoknak ad, akik örömmel cselekszik az Ő akaratát? (3T 368-380) TGy 212.5