Tanácsok a gyülekezetnek

Tanács a gyermekek létszámára vonatkozólag

A gyermek az Úrtól kapott örökség, azért felelősek vagyunk Neki, az Ő tulajdonainak kezeléséért. A szülők szeretetben, hitben és imában munkálkodjanak házuk népéért, hogy végül örömmel állhassanak Isten elé e szavakkal: “Íme itt vagyok én és a gyermek, akiket az Úr nekem adott” (Ésa 8:18). TGy 165.1

Isten azt akarja, hogy a szülők úgy járjanak el, mint értelmes lények és oly módon éljenek, hogy minden gyermeküket helyesen nevelhessék, hogy az anyának legyen elég testi és lelki ereje, hogy kicsinyeit felnevelje az angyalok társasága számára. TGy 165.2

Az apa fontolja meg ezeket a dolgokat, hogy felesége és az ő gyermekeinek anyja ne legyen túlterhelve és így ne vegyen erőt rajta a kétségbeesés. Ne hozza gyermekeinek anyját olyan helyzetbe, hogy ne tudja ellátni kicsinyeit és emiatt megfelelő nevelés nélkül nőjenek fel! TGy 165.3

Némely szülő, ahelyett, hogy megfontolná, hogy megfelelően el tudnak-e látni egy nagy családot, megtöltik házukat kis gyámoltalan lényekkel, akik teljesen szüleik gondoskodására vannak utalva. Ez nagy jogtalanság nemcsak az anyával, hanem a gyermekekkel és a társadalommal szemben is. TGy 165.4

A férj nagy igazságtalanságot követ el az anyával szemben, ha évről-évre egy csecsemővel a karján kell megjelennie, mert csökkenti és gyakran egészen megsemmisíti az anya társas örömeit és növeli otthoni nyomorúságát. Elrabolja gyermekeitől azt a gondozást, amit a szülőknek kötelességük lenne megadni nekik. TGy 165.5

A szülők előre nyugodtan fontolják meg, hogy milyen gondoskodásban tudják majd részesíteni gyermekeiket! Nincs joguk világra hozni gyermekeket, hogy mások terhére legyenek. TGy 165.6

Mily kevéssé törődik sok szülő egy gyermek sorsával! Egyetlen gondolatuk, szenvedélyük kielégítése, aminek következtében a feleségre és anyára oly nagy terhek hárulnak, amelyek aláássák egészségét és megbénítják lelki erejét. Leromlott lelki állapotban és csüggedésben egy egész kis nyáj vesszi körül, akikről nem képes gondot viselni oly mértékben, ahogyan kellene. Mivel a gyermekek nem kapják meg azt a tanítást, amire szükségük lenne, Isten gyalázatára nőnek fel. Másokkal is közlik gonosz természetüket és így egy egész hadsereg nő fel, akiket Sátán saját tetszése szerint irányít (AH 158-164). TGy 165.7