Keresztény életmód

Erkölcsi tisztaság

“Boldogok, akiknek szívök tiszta, mert ők az Istent meglátják.” (Máté 5,8.) Az ember elbukott; ezért egész életében — legyen az rövid, vagy hosszú — arra törekedjék, hogy Istennek képmását, mely benne elmosódott, Krisztus kegyelmével visszanyerje. Ez a mű azonban a lélek, a test és az értelem teljes átalakulását igényli. Isten, kegyelméből fénysugarakat küld, hogy bemutassa az embernek valóságos állapotát. Ha az ember azonban nem jár az elnyert világosságban, azt bizonyítja, hogy a sötétséget kedveli. Kerüli a világosságot, nehogy cselekedeteit kárhoztassa. KE 138.1

A világ szörnyű állapotban van. Mindenütt terjeng az erkölcstelenség. Korunk legkirívóbb bűne: az erkölcstelenség. A gonoszság még sohsem ütötte fel fejét olyan vakmerően, mint éppen napjainkban. Ereje és elterjedtsége folytán az erkölcs hívei majdnem elcsüggednek. Ha az ember csak emberi erő felett rendelkezik, hogy e bűnnek ellenálljon, küzdelme hiábavaló, — elbukik. KE 138.2

A tisztaság és szent érzelem azonban nem egyszerre fajul el, süllyed erkölcstelenségbe és bűnbe. Időbe kerül, míg Sátán azokat, akiket Isten képmására és hasonlatosságára teremtett, züllésbe és állatiasságba taszíthatja. Szemlélés által alakulunk át. Bár a Teremtő a maga hasonlatosságára teremtette az embert, mégis annyira megszokhatja a bűnt, hogy az, amitől nemrég még undorodott, utóbb tetszik. S miközben elhanyagolja az imádkozást és az állandó őrködést, Sátán bűnre, gonosztettre csábítja. Állandóan harcolnunk kell az érzékiség ellen és ehhez Isten kegyelmére van szükségünk, mely bensőnket felfelé irányítja és rászoktat, hogy tiszta és szent dolgok felett elmélkedjünk. KE 139.1

Sok embert láthatunk, akik a világ átkai csupán, Önmaguknak élnek s mind testileg, mind lelkileg romlott szokások rabjai. Mily rettenetes szemrehányás ez olyan anyáknak, akik idejüket a divatra fordították, s így elhanyagolták, hogy saját értelmüket és jellemüket a mennyei minta szerint alakítsák; így váltak alkalmatlanokká a rájuk bízott szent kötelességek teljesítésére és gyermekeik helyes nevelésére, Isten félelmében. KE 139.2

Szinte lehetetlen az embereket meggyőzni, hogy Sátánnak mily óriási hatalma van az ember érzékvilága felett. Ugyanis nincsenek tudatában a körülöttük tomboló romlottságnak. Sátán elvakította és testies biztonságba ringatta őket. A bűn terjed és nemcsak az istenkáromlókra és a hitetlenekre szorítkozik, hanem sokan azok közül is bűnösök ebben, akik Krisztust vallják. Szeretetük kihűlt. Még az úgynevezett keresztények között is mily kevesen vannak, akik meggyőződésből cselekszik a jót és kerülik a rosszat, még akkor is, ha ettől a közvélemény nem is tartja vissza őket. KE 139.3

Abban a küzdelemben, melyet szíve gonosz vágyai és a külső kísértések ellen folytatott, még bölcs Salamon is elbukott. Élete igen szépen indult, Isten szerette őt és ha mindvégig erényes marad, dicsően és boldogan futotta volna meg pályáját. De ezt a kiváló kegyelmet érzéki élvezetek miatt elvesztette. Ifjú korában bízott Istenben és Hozzá tekintett fel oltalomért és vezetésért. Az Úr pedig olyan hatalmat és bölcsességet adott neki, melyet a világ megcsodált. Hírneve országokat bejárt. Későbbi éveiben már nem követte az isteni alapelveket, hanem engedett az áramlatnak. Elszakadt Istentől, erejének és hatalmának forrásától. Elvesztette jellemének szilárdságát és balga ifjú gyanánt ingadozott a jó és rossz között. Bűne a nők iránti vonzalma volt. Ezt a szenvedélyét férfikorában nem győzte le és ez okozta vesztét. Számtalan feleséget tartott, közülök többen pogány királyok leányai voltak, akik bálványimádásra csábították. Ifjú korában a bölcsességet értékesebbnek tartotta Ofir aranyánál. De sajnos, az érzéki szenvedélyek legyőzték! Az asszonyok megcsalták és tönkretették. Milyen tanulság ez számunkra! Milyen bizonyítéka ez annak, hogy életünk utolsó pillanatáig Isten erejére van szükségünk! Az igazi tisztaságtól még a legcsekélyebb mértékben sem szabad eltérnünk, mert veszélyes. KE 139.4

“Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek neki az ő kívánságaiban. Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat a hamisságnak, fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból az életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek.” (Róm. 6, 12. 13.) Ha a keresztény nem kapott volna több világosságot, mint amennyit ezek a szövegek tartalmaznak, akkor sem volna semmi mentség arra, hogy alacsony szenvedélyek uralják. Isten Igéje elegendő, hogy az ember értelmét megvilágítsa és aki meg akarja érteni, megértheti. Hogy Isten az embereket minden elképzelhető módon intse, óvja, figyelmeztesse, határozott és világos bizonyságokat adott. Igéjéhez utasítja őket, melyet annyira elhanyagoltak. Ezt a világosságot azonban a legtöbb esetben elvetik. Aki szenvedélyeinek hódol, az gyönyörködik az igazságtalanságban, habár Isten büntetéssel fenyegeti azokat, akik ilyen dolgokat cselekszenek. KE 140.1

Egyesek belátják ugyan, hogy vétkeznek, ha szenvedélyeiknek hódolnak, azonban mentségül hozzák fel, hogy képtelenek önmagukon uralkodni. Rettenetes vallomás ez keresztény lelkek ajkairól. “Álljon el a hamisságtól mindenki, aki Krisztus nevét vallja!” (2. Tim. 2, 19.) Honnét ez a gyengeség? Csakis onnan ered, hogy férfiak és nők mindaddig engedtek visszás kívánságaiknak, míg teljesen elvesztették önuralmukat. Lényük alacsony szenvedélyei ragadták meg a gyeplőt és az erény nemes alapelvei, melyeket a kormányzat megilletne, eltűntek. Érzéki vágyaik kioltották a megszentelődés utáni vágyat, lelki életük kihalt és ott vergődnek az alacsony szenvedélyek rabságában. KE 141.1

A házasság szent köteléke gyakran a legsötétebb bűnök takarója. Látszólag istenfélő férfiak és nők a legalacsonyabb szenvedélyek rabjai és teljesen állati színvonalra süllyednek. Istentől kapott erőikkel, melyeket szentségben és tisztaságban kellene megőrizniök, visszaélnek; nem látják be, hogy gonoszt cselekszenek. Testi kívánságaiknak áldozzák fel életüket és egészségüket, nemesebb erőiket pedig érzéki lényük szolgálatára. Akik ilymódon vétkeznek, talán nem ismerik fel azonnal eljárásuk következményeit; de ha tudnák, hogy mennyi szenvedést okoznak maguknak és utódaiknak is, akkor megrémülnének. Közülük legalább néhányan talán óvakodnának az olyan tettektől, melyeknek következményei ennyire rettenetesek. Sokan olyan nyomorult életet örököltek, hogy inkább a halált kívánják; sokan korán elhalnak, miután életüket ilyen alantas szenvedélyeknek áldozták. KE 141.2

Ha a házassággal ilymódon visszaélnek, az érzéki szenvedélyek megerősödnek és minél inkább növekszenek, annál inkább károsítják az erkölcsi és lelki képességeket. A lelkieket elkábítják az érzéki, testi vágyak. A szülők ilyen jelleme pedig átöröklődik gyermekeikre. Erkölcsi erejük gyengült és az alacsony szenvedélyek uralkodnak bennük. A szülők legfőbb szenvedélyeiket átörökítik gyermekeikre. Sátán arra törekszik, hogy a tiszta érzelmet, az önfegyelmet a házasulandókban meggyengítse, mert igen jól tudja, hogy ameddig az ilyen szenvedélyek fokozódnak, az erkölcsi erők állandóan gyengülnek. Azután pedig az ilyen emberek lelki növekedése miatt már nem kell aggódnia. Tudja, hogy rút hasonmását más módon nem tudná utódaikra nyomni, akiket azután még jobban karmaiban tart, jellemüket még könnyebben formálja, mint a szülőkét. KE 142.1

Azok veszedelme, akik bár magasabb cél felé törekszenek, de mégis ilyen bűnöket követnek el, jogossá teszi a kérdést: “Ó Uram, ki állhat meg Előtted, ha megjelensz?” Az Úr azt feleli, hogy ama napon csak azok fognak megállani, akiknek szívük és kezük tiszta. Ó, bár eléggé szívére tudnám kötni mindenkinek, hogy testét a legjobb állapotban megőrizze, hogy teljes odaadással szolgálhasson Teremtőjének! KE 142.2

Testvérem, Nővéreim! Az Úr Lelke indít engem, hogy intselek Titeket, akik igaz istenfélelemben akartok járni, hogy szerényen viselkedjetek “szemérmetesen és mérték- letesen”. (1. Tim. 2, 9.) Magatartástok legyen illedelmes, tartózkodó. Az a szabadosság, melyet romlott korszakunkban emberek megengednek maguknak, ne legyen soha zsinórmértéke Krisztus követőinek. Olyan bizalmaskodás, melyet ma a világ tanusít és eltűr, ne legyen található keresztények között, akik az örökkévalóságra készülnek. Fajtalanság, gonoszság és romlottság uralkodik ma azok között, akik nem vetik alá magukat Isten igéjének. Mily fontos tehát, hogy azok, akik Krisztus követőinek nevezik magukat, és akiknek Istennel és az angyalokkal érintkezniök kellene, ezeknek a sötétségben élő embereknek megmutassák a nemesebb, a helyesebb utat. Nagyon szükséges, hogy tiszta életük által nyilt ellentétként álljanak az alacsony szenvedélyek rabjaival szemben. KE 142.3

Nővéreim! Őrizkedjetek minden gonosz látszattól! Csak akkor állhattok meg szilárdan ebben a csalárd világban, ha állandóan vigyáztok, mert az erény és a szerénység ma igen ritka. Intem Krisztus minden követőjét, — magasztos hitvallomástokat tekintve — hogy becsüljétek a szerénység értékes drágakövét. Ti, akik azt remélitek, hogy egykor az angyalokkal fogtok érintkezni, s olyan légkörben élni, melyben még a bűn foltja sem található, törekedjetek a tiszta életre. Azon a napon csak az fog megállani Isten előtt, aki megtartóztatta magát a világ erkölcstelenségétől. A legcsekélyebb bűnös célzatot, a legcsekélyebb jogosulatlan bizalmaskodást vagy közeledést, akárhonnan jönne is, határozottan ítéljetek el, mint női méltóságotok meggyalázását. Ha olyan valakitől eredne, aki magasabb állást tölt be, sőt talán Isten nyájának élén áll, akkor bűne annál nagyobb. Istenfélő nő undorral riad vissza az ilyen férfi képmutatásától és gyalázatos közeledésétől, még ha az emberek mint Isten szolgáját becsülik is. Lehet, hogy az illető szent cél szolgálatában áll, és éppen magas hivatásának köpenye alá rejti szíve gonoszságát. Őrizkedjetek minden ilyen bizalmaskodástól és legyetek meggyőződve arról, hogy ez csak tisztátlan szívének bizonyítéka. Ha ti még bátorítjátok őket, ezzel azt bizonyítjátok, hogy a ti szívetek sem tiszta és szűzies, amilyennek lennie kellene. Ezzel csökkentitek női méltóságtok értékét. KE 143.1

Krisztust követő nőknek mindenben az igazi alázatosságot kell gyakorolniok. Lehetnek barátságosak és kedvesek, de sohsem tolakodók, bőbeszédűek vagy kihívóak. Istennek tetszik, ha kedvesek, barátságosak, alázatosak, szeretetteljesek és szívük részvéttel telt. Ha így viselkednek, akkor a férfiak sohsem lesznek velük szemben illetlenek, bizalmaskodók. Tiszta életmódjuk lesz szent védbástyájuk, mely minden illetlen közeledéstől megoltalmazza őket. KE 144.1

A gőg, a világ divatja, a szemek és a test kívánsága, szoros kapcsolatban vannak az ilyen szerencsétlenek bukásával. Ha ezeket a dolgokat gyökerestől kiirtották volna a szívből, akkor az elbukottak nem lennének olyan gyengék. Ha a keresztény nők ezt isteni megvilágításban szemlélnék, oly irtózattal fordulnának el a szemérmetlen tisztátalanságtól, hogy többé nem lehetne őket Sátán legyőzzöttei között találni. Nem tennének többé különbséget abban, hogy a Sátán kit használ fel eszközül. KE 144.2

Istenfélő nők, kiknek szíve és elméje olyan dolgokkal foglalkozik, melyek az Istennel való érintkezésre és tiszta életmódra serkentenek, nem téríthetők le egykönnyen az erény és az őszinteség útjáról. Az ilyeneket az Úr megerősíti Sátán szemfényvesztésével szemben és képesek lesznek minden csábításnak ellenállni. KE 144.3

Sajnálom az ifjúságot, melynek ebben az elfajult korszakban kell jellemet fejlesztenie. Aggódom a szülőkért is, mert nem látják világosan kötelességüket, hogy a rájuk bízott gyermekeket helyesen neveljék. Csak az általános szokásokat és az illemet veszik alapul s mivel a gyermekek könnyen megtanulják, hogy azokhoz igazodjanak, tehát hamar elromlanak. A közömbös és hanyag szülők pedig nem látják meg azokat a veszélyeket, melyek utódaikat fenyegetik. KE 144.4

Csak igen kevés fiatalember romlatlan. A szégyenletes szokások rettenetes mértékben szaporodnak és sokkal inkább hozzájárulnak az emberiség elfajulásához, mint bármi más rossz. Gyermekek, kik titkos bűnök rabjai, gyengék és elsatnyulnak. Az aggódó szülők orvoshoz fordulnak, aki bár orvosságot rendel, de a baj nem javul, mert annak oka változatlanul fennáll. KE 144.5

Akik ilyen bűnök rabjai, nem dolgoznak szívesen, s ha dolgoznak is, akkor állandóan fáradtságról, fejfájásról és hátfájásról panaszkodnak. A szülők biztosak lehetnek afelől, hogy egészen más gyengíti le az ilyen gyermeket, ha az egyszerű, rendezett munkától is kimerül. Szülők! Ne igyekezzetek gyermekeiteket minden munkától mentesíteni; ne viseljétek azokat a terheket, melyeket nekik kell viselniök. A túlfeszített munka sem helyes, azonban a restség még sokkal veszedelmesebb. Ne mentsétek fel gyermekeiteket minden felelősség alól és ne figyeljetek panaszaikra, mert ennél jobban nem árthatnátok nekik. Ezáltal lerombolnátok az egyetlen védgátat a Sátánnal szemben s ilymódon még jobban befolyásolhatná elgyengült érzékeiket. Az egészséges, hasznos munkát követő fáradtság csökkenti a bűnözési hajlamot. Szorgalmas kéznek és tevékeny agynak nincs ideje arra, hogy az ellenség minden kísértésére és sugallatára figyeljen; a rest kezet és tétlen elmét ellenben könnyen befolyásolja. Ha a gondolatvilágot mi sem foglalkoztatja, könnyen hajlandó arra, hogy illetlen dolgok kössék le. “Imé, ez volt vétke Sodomának, a te öcsédnek: kevélység, eledel bősége és gondtalan békesség volt nála és leányainál, de a szűkölködőnek és szegénynek kezét nem fogta meg.” (Ezék. 16, 49.) KE 145.1

A gyermekek természettől fogva hajlanak a rosszra. Ha a szülők nem tartják őket Isten félelmében szigorú felügyelet alatt, akkor Sátán lefoglalja fiatal szívüket és megrontja őket. Minél idősebbek lesznek, annál inkább növekedik és erősödik érzéki szenvedélyük. Nincs nyugtuk addig, míg bűnös titkukat társaikkal nem közölték. A kíváncsiság tüzeli őket és a bűn ismerete egyik gyermekről a másikra terjed, míg végül alig marad egy is közülök, aki ebben ártatlan volna. Miért tesznek a szülők úgy, mintha aludnának? Nem is sejtik, hogy Sátán éppen a bűn magvait hinti el családjukban. Vakok és gondtalanok a végletekig. Miért nem ébrednek fel és miért nem szereznek ismereteket e tárgy felől? Miért nem igyekeznek megismerni a természet törvényeit, hogy saját és gyermekeik egészségéről egyaránt gondoskodhassanak? KE 145.2

Sátánnak ma rendkívüli a hatalma az ifjúság felett. Ha gyermekeink szívét a Szentírás alapelvei nem erősítik meg, akkor erkölcsük megromlik, azok bűnös példája következtében, akikkel mindenütt érintkeznek. A legnagyobb veszély a fiatalok számára: az önuralom hiánya. Szülők, akik önmagukat nem uralják, gyermekeiktől sem kívánhatnak önmegtagadást. Még a táplálék is, amit gyermekeiknek nyujtanak, ingerli a gyomrot. Ez az inger átterjed az agyra is és szenvedélyeket ébreszt. Nem hangoztathatjuk eléggé és elég gyakran, hogy az, amit megeszünk, nemcsak a testre, hanem végül a kedélyre is kihat. A fűszerezett ételek és izgatószerek hevítik a vért, ingerük az idegeket és igen gyakran eltompítják az ember erkölcsi érzékét; az észt és a lelkiismeretet az érzéki vágyak legyűrik. Aki evésben és ivásban mértéktelen, nem lehet türelmes és nincs önuralma. Mily fontos tehát az, hogy a gyermekek asztalára, akiknek jelleme még nem fejlett ki, csak egészséges, nem izgató ételek kerüljenek. Isten, végtelen szeretetéből, megmutatta nekünk, hogy miképpen élhetünk egészségesen, hogy megóvjon a szenvedésektől, a féktelen kívánságok következményeitől. KE 146.1

“Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére műveljetek.” (1. Kor. 10, 31.) Vajjon ezt cselekszik-e az édesanyák, mikor családjuknak főznek? Csak azt tálalják-e gyermekeiknek, amiről tudják, hogy az idegrendszert nem izgatja, jó vért képez és az egészséget a legjobban szolgálja? Vagy pedig gyermekeitek jövendő boldogságát szem elől tévesztitek és egészségtelen, izgató ételeket készítetek-e nekik? KE 146.2

Semmi sem viszi a gyermekeket oly könnyen a kísértésbe, mint az, ha minden tehertől mentesen, tétlen és haszontalan életet élnek, semmit sem dolgoznak, vagy csak tetszésük szerint foglalják el magukat. Gyermekek szeretnek tevékenykedni. S ha nem foglalkozhatnak jó, hasznos dolgokkal, akkor mi sem természetesebb, hogy a gonoszra hajlanak. Jóllehet szükséges az üdülés, a pihenés is, de a tétlenségtől óvni kell őket. Legyen minden gyermeknek tervszerűen beosztott napi munkarendje, jusson idő olvasásra, tanulásra. Ügyeljünk arra, hogy elfoglaltságuk koruknak megfelelő legyen és csakis hasznos és tanulságos könyveket olvassanak. Sátán minden alkalmat megragad, hogy tétlen lelkeket nyerjen. Bűn az, ha a gyermekek semmittevésben nevelkednek fel. Feszítsék csak meg izmaikat, tagjaikat, nem árt nekik, ha ebben kifáradnak. Ha nem dolgoznak erejükön felül, akkor a fáradtság nekik éppoly ártalmatlan, mint nektek. Nagy a különbség a fáradtság és a kimerülés között. A gyermekeknek munkájukban változatosságra és több pihenőre van szükségük, mint a felnőtteknek. Azonban, még ha kissé fiatalok is, megtanulhatják a munkát és örülni fognak, ha hasznát veszik munkájuknak. Egészséges munka után annál édesebb az álom és a következő napi munkához frissen és megerősödve láthatnak hozzá. KE 147.1

Sokan képtelenek belátni a tisztátalan szokások bűnös voltát és azok elmaradhatatlan következményeit; mert mialatt hosszú ideig hódoltak a bűnnek, értelmük elhomályosult. Az agy ideghálózata elvesztette finom érzékenységét és ennek következtében erkölcsi érzékük is eltompult. A komoly mennyei üzenet egyáltalában nem ragadja meg szívüket. Ha az erkölcsi erő a már meggyökerezett szokásokkal, szenvedélyekkel ütközik meg, akkor velük szemben gyengének bizonyul. Tisztátalan gondolatok uralják a képzeletet és a kísértésnek képtelen ellenállni. Ha arra szoktatták volna gondolataikat, hogy magasztos tárgyakkal foglalkozzék, képzeletük pedig nem csapongott volna szabadjára, hanem csak tiszta, szent dolgok körül, akkor megedződtek volna a kísértésekkel szemben. Szívük csakis a mennyei, tiszta és szent dolgokkal foglalkozna és kerülné az aljas, romlott és rossz dolgokat. KE 147.2

Tudom, hogy miképpen dolgozik Sátán és — sajnos — mily nagy sikerrel. Annyira meggyengítette a szülők elméjét, hogy csak ritkán látják meg gyermekeik rossz szokásait. Néhány fiatalember kereszténynek vallja magát és a szülők gondtalanul nyugodtan tovább alszanak, mialatt gyermekeik testüket és lelküket rombolják. KE 148.1

Sátán különös munkája ezekben az utolsó napokban, hogy az ifjúságot megkaparintsa, gondolataikat megrontsa és szenvedélyeiket felszítsa. Jól tudja, hogy ezzel a módszerrel tisztátlan cselekedetekre csábíthatja őket. Ezáltal minden nemes képességüket tönkre teszi és saját céljára, akaratának végrehajtására használja fel őket. Mindenkinek saját szabad akarata van, ezért gondolatait úgy kell irányítania, hogy a helyes pályán haladjon. Aki javulni akar, először is tisztítsa meg képzeletét. Csak olyan gondolatokkal foglalkozzék, melyek nemesítik szívét. “Továbbá, atyámfiai, amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek, amik csak jóhírűek; ha van valami erény és ha van valami dicséret, ezekről gondolkodjatok.” (Fil. 4, 8.) Nagy teret kínál itt az apostol a szellem foglalkoztatására. Ha Sátán, gondolataitokat lealacsonyító, érzéki dolgokra akarja terelni, akkor irányítsátok nemesebb, jobb ösvények felé. KE 148.2

Mihelyt rossz képzeletek lopakodnak szívetekbe, forduljatok a kegyelem trónjához és kérjetek erőt onnan felülről. Krisztus kegyelmével minden tisztátalan gondolatot el tudunk magunktól űzni. Krisztus magához akarja vonni érzékeinket; gondolatainkat meg akarja tisztítani és minden titkos bűnt kiirt szívünkből. “Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására; lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak.” (2. Kor. 10, 4. 5.) KE 149.1

Az ifjúság nincs kellő önuralomra és önmegtagadásra nevelve. Mindenkor saját akaratukat követhetik, míg végül nyakassá és önfejűvé válnak. A szülőknek fejtörést okoz, töprengenek, hogy mimódon óvják meg gyermekeiket a romlástól? Ha a szülők és gyámok eljárásában, Sátán fortélyaival szemben, csak a tizedrésznyi bölcsesség mutatkozna, akkor mindkét nem társas érintkezése ártalmatlanabb lenne. Azonban a dolgok mai állása szerint Sátáp arat sikert, mert nagyon jól ért ahhoz, hogy miképpen igézze meg az ifjúságot. Fiúk és lányok egymással való szabad érintkezése a bajt csak fokozza. Tizenhárom-tizennégy éves fiúk hasonló korú lányok iránt különös vonzódást tanusítanak s elég szomorú, hogy a lányok sem nem tartózkodóak, sem nem szerények. KE 149.2

Mik a következményei az ilyen kapcsolatoknak? Szolgál-e az erkölcsi tisztaság előmozdítására? Nem! bizony nem! A gyermekeket az ilyen beteges érzelgések elvakítják és Isten igéje semmi hatással sincs rájuk. Mit tehetnénk ezen bajok megakadályozására? A szülők sokat tehetnének, ha akarnák. KE 149.3

A fiatal lányt meg kell tanítani arra, hogy minden közönséges bizalmaskodást visszautasítson, még pedig úgy, hogy az mégegyszer meg ne ismétlődhessék. Nincs rendben annak a fiatal lánynak lelki állapota, kinek társaságát fiúk és fiatal emberek állandóan keresik. Ilyenkor anyai, bölcs, határozott közbelépés szükséges. KE 149.4

Fiatal emberek számára, akik körülményeik folytán társaságban találkoznak egymással, ez az érintkezés átok vagy áldás. Kölcsönösen erősíthetik és építhetik egymást, amennyiben egymás viselkedését és magatartását eltanulják, ismereteiket gyarapítják. Ha azonban hitelveik iránt hűtlennekké vagy közönyösekké válnak, akkor lealjasító befolyást gyakorolhatnak egymásra. KE 150.1

Sok fiatal ember mindent elolvas, ami a kezeügyébe kerül. Izgató szerelmi történetek és a kirakatok meztelen szobrai, képei szintén romboló hatásúak lehetnek. A képzelet beszennyeződik, amit bűn követ. Olyan bűnöket követnek el, melyek az embert — akit Isten saját képmására teremtett — gyakran az állatnál is mélyebbre süllyesztik és végül a pusztulásba döntik. KE 150.2

Ne olvassatok és ne szemléljetek olyan dolgokat, melyek tisztátalan gondolatokat keltenek. Szeressétek inkább a nemes, erkölcsös és tanulságos tárgyakat. Ne engedjétek, hogy lelki világotokat, nemesebb képességeiteket történetek olvasása gyengítse, sőt megrontsa. Ismertem erős lelkületű embereket, akik haszontalan és meggondolatlan olvasással egyensúlyukat vesztették és csaknem belepusztultak. KE 150.3

A fiatalság jó útra vezetése sok bölcsességet, türelmet és körültekintést igényel. Különösen olyan gyermekek, akik szüleiktől örökölt olyan bajjal születnek, mely a szülők bűneinek következménye, a leggondosabb ápolásra szorulnak, hogy erkölcsi és lelki képességeik kifejlődjenek, megerősödjenek. A szülők felelőssége tényleg igen nagy. A gonosz hajlamokkal szemben határozottan Ellen- állást kell kifejteni, de mégis a gyermeket gyengéden kell dorgálni. Szívüket a jóra kell ösztönözni. A gyermekeket serkenteni kell, hogy önuralmukat fejlesszék. Azonban ehhez bölcsesség és ítélőképesség szükséges, különben a kitűzött célt nem érjük el. KE 150.4

A szülők feltehetnék a kérdést: “Kicsoda alkalmas erre?” Egyedül Isten teheti a szülőket erre alkalmassá, de ha segítségét nem keresik és tanácsát nem követik, akkor munkájuk hiábavaló. Azonban buzgó ima, a Szentírás tanulmányozása és komoly erőfeszítés által ezt a fontos feladatukat sikeresen végezhetik el és százszoros jutalmat nyernek minden fáradozásukért és gondjaikért. A divattal és az öltözködéssel kapcsolatos sok fecsegés gyakran elrabolja azt a drága időt, melyet a szülőknek imában kellett volna tölteniök, hogy szent kötelességük végzéséhez bölcsességet és erőt nyerjenek. Apák és anyák, akik az üdvösség útja felől oktatást nyertek, arra fognak törekedni, hogy környezetüket úgy alakítsák, hogy az gyermekeik jellemképzésére kedvező legyen. A bölcsesség minden forrása nyitva áll előttük és meríthetnek belőle, hogy elsajátíthassák a szükséges tudást. A Biblia, a könyvek Könyve, legyen életük zsinórmértéke. Ha gyermekeiket Isten Igéje szerint nevelik, nemcsak a kicsinyeket vezetik a helyes úton, hanem önmaguk is felismerik majd szent kötelességeiket. KE 151.1

Az ifjúság ne tanuljon egyidejűleg vegyesen jót és rosszat, s ne képzeljék a szülök azt, hogy majd idővel a jó fog felülkerekedni és a rossz elveszti erejét. A rossz gyorsabban növekszik, mint a jó. Lehetséges, hogy a rossz, melyet elsajátítottak, nagy szenvedések árán idővel tényleg kiirtható, de ki meri gyermekeit ilyen veszélyeknek kitenni? Időnk rövid! Könnyebb és sokkal biztosabb a jó magot vetni gyermekeitek szívébe, mint a dudvát kigyomlálni. A helytelen benyomások, melyek a gyermekre hatnak, nehezen törülhetők ki ismét. Milyen fontos tehát, hogy a gyermek benyomásai helyesek legyenek, hogy az ifjúság hajlítható gondolatvilága a jó irányba terelődjék. KE 151.2

Vegyétek körül a gyermekeket az otthon és társaságtok varázsával. Bánjatok velük őszintén, keresztényi szeretettel és gyengédséggel. Ezáltal befolyásolhatjátok őket, ők pedig érezni fogják, hogy korlátlanul megbízhatnak bennetek. Akkor nem fognak vágyakozni arra, hogy más ifjakkal érintkezzenek. Miután a gonoszság szinte teljesen hatalmába kerítette a világot, s ezért kénytelenek vagytok gyermekeiteket bizonyos mértékben korlátozni, tehát annál inkább kell törekednetek arra, hogy fiaitokat és lányaitokat magatokhoz kapcsoljátok. Lássák és tudják meg, hogy ti boldogítani kívánjátok őket. KE 152.1

Az ifjúság hajlandó olyanokkal érintkezni, akik értelmileg és erkölcsileg náluk alacsonyabb színvonalon állnak. Milyen élvezetet találhat valaki olyan emberekkel való önkéntes érintkezésből, akiknek gondolatai, érzelmei és hajlamai alacsonyabb fokon állnak? Ízlésük megromlott, szokásaik visszásak, és akik ilyen társaságot keresnek, a rossz példát könnyen követhetik. KE 152.2

Aki az örök élet részese kíván lenni, annak nem szabad tisztátalan gondolatokat táplálnia, vagy erkölcstelenséget elkövetni. Ha elmélkedésének Krisztus a tárgya, akkor gondolatait távoltartja mindattól, ami tisztátalan cselekedetre csábítaná. Mialatt az embert magasztos gondolatok foglalkoztatják, a nemes iránti érzéke erősödik és fejlődik. Ha gondolatait csak tiszta és szent dolgok kötik le, akkor erős és nemes jellemmé fejlődik. Azonban csak az tudja gondolatait a mennyeiekre irányítani, aki ebben gyakorolja magát és teljes szívvel hisz Istenben. Csak az fog minden kísértésben megállani és minden nehézséget legyőzni, aki a szükséges erőt és kegyelmet alázatosan és állhatatosan Istentől kéri. KE 152.3

Az Úr készségesen, túláradóan gondoskodik mindazokról, akik őszintén, komolyan és megfontoltan törekszenek a megszentelődésre, Isten félelmében. Erő és kegyelem rejlik Krisztusban, hogy az angyalok szolgálata által azoknak ajándékozza, akik az üdvösség örökösei. Senki sem süllyedt oly mélyre és senki sem romlott annyira, hogy Krisztusban, aki meghalt érette, erőt, tisztaságot és megigazulást ne találhatna. Ha az emberek valóban megbánnák gonosz cselekedeteiket, elhagynák a bűnös utat és teljes szívükből keresnék az élő Istent, akkor meg is találnák. Isten arra vár, hogy levegye róluk bűntől szennyezett öltözéküket, és felékesítse őket igazságának ragyogó ruhájával. Tudtukra akarja adni azt az örömhírt, hogy élni, örökké élni fognak. Növekedhetnek Ő benne, mint a szőlővessző az élő szőlőtőkén. Ágaik nem száradnak el, sem terméketlenek nem maradnak. Ha Benne maradnak, akkor Tőle nyerhetnek táplálékot. Lelkével betelhetnek, úgy járhatnak, miként Ő járt. Győzhetnek, amiként Ő győzött és végül dicsőségének részeseivé lesznek. KE 153.1