Keresztény életmód

Kötelességeink a jelenben

Mindenkinek arra kell törekednie, hogy ne csak maga éljen a természet törvényei szerint, hanem másoknak is megmutassa a helyes utat. Sokan vallják magukat Isten gyermekeinek, hisznek is az Úr közeli eljövetelében, de az egészségügyi törvények és a mértékletesség terén tudatlanok. Ezeket ki kell képezni. Krisztus követőinek tudniok kell, hogy Isten törvényeit állandóan és rendszeresen kell tanulmányozniok, mert parancsra új parancs, szabályra új szabály következik. Godoljanak mindig erre. Ne tekintsék ezt a kérdést lényegtelennek, mert csaknem minden családnak szüksége van erre az oktatásra. A lelkiismeretet fel kell ébreszteni, hogy felismerje kötelességét, azt, hogy a helyes életmód szabályait követnie kell. Isten megköveteli népétől, hogy mindenben mértékletes legyen. Ha nem követjük a mértékletesség szabályait, nem lehetünk és nem leszünk fogékonyak az isteni igazság megszentelő befolyása iránt sem. KE 126.1

A hithirdetőket is alaposan ki kell képezni ebben. Ezzel a kérdéssel foglalkozniok kell és még az se riassza vissza őket, ha ezért túlzással vádolják meg. Tudniok kell, hogy miben áll a helyes egészségápolás; hirdessék ezt szóval és nyugodt, állandó példaadással. Minden alkalmat meg kell ragadniok, hogy a mértékletességről és az egészségügyről tanításokat tartsanak. Törekedjenek arra, hogy az értelmet és a lelkiismeretet felébresszék. Vessenek latba minden rendelkezésükre álló erőt és terjesszék az ilyen irányú olvasmányokat. Tanítsák, hirdessék és teljesítsék a rájuk bízott üzenetet! KE 127.1

A misszióintézetekben tehetséges nők, akik jól és egészségesen főznek, ügyeljenek fel a házi teendőkre. Lássák el a tanulókat mindig bőségesen jó táplálékkal. Ha valaki teát, kávét, fűszert vagy egyéb ártalmas ételt kér, igyekezzenek kioktatni és lelkiismeretét felébreszteni. Tárják fel előtte a Szentírás alapelveit, melyek az egészség megőrzését célozzák. Ahol sok friss tej és gyümölcs kapható, ott nem indokolt a hús élvezete. Nem szükséges, hogy Isten teremtményeinek életét vegyük, csak azért, hogy testi szükségleteinket kielégítsük. Vannak betegségek, vagy olyan esetek, amikor jónak látszik a húsevés, de igen vigyázzunk arra, hogy csakis egészséges állatok húsát vegyük. Ma igen fontos kérdés, hogy egyáltalában együnk-e húst? Inkább sohsem együnk húst, minthogy beteg állatok húsát fogyasszuk. KE 127.2

Midőn az Úr Izráel fiait kivezette Egyiptomból, szándéka az volt, hogy Kanaán földjén, mint tiszta, boldog és egészséges népet telepítse le. Lássuk csak, Isten hogyan valósította ezt meg? Az Úr engedelmességet kívánt tőlük, s ha örömmel teljesítették volna követelményeit, akkor ez mind nekik, mind utódaiknak áldásul szolgált volna. Isten a húst nagyrészt megvonta tőlük. Kérésükre mindössze csak egyetlenegyszer, egy napig adott húst nekik, mielőtt a Sinai-hegyhez érkeztek. Az Úr éppúgy el tudta volna látni őket hússal, mint mannával, de Ő ezekkel a korlátozásokkal csak javukat akarta. A manna megfelelőbb táplálék volt részükre, mint az, amellyel közülök oly sokan éltek Egyiptomban. Megromlott ízlésüknek ismét egészségessé kellett válnia, hogy élvezhessék az ember számára készített táplálékot, a föld gyümölcsét, melyet Isten Ádámnak és Évának adott. KE 127.3

Ha akkor, Isten korlátozásai szerint, készségesen megfékezték volna mohó étvágyukat, akkor a betegségeket, a testi gyengeségeket sohasem ismerték volna meg. Utódaik testben és lélekben megerősödve, kötelességeiket és az igazságot világosan felfogták volna és megőrizték volna éles ítélőképességüket és áttekintésüket. Azonban vonakodtak az Úr követelményeit teljesíteni. Ezért nem érték el azt a magasztos célt, melyet Isten eléjük tűzött és elvesztették az Istentől nekik szánt áldásokat. Zúgolódtak Isten korlátozásai miatt és inkább Egyiptom húsosfazekai után kívánkoztak. Isten adott nekik húst, de csak átkukra szolgált. KE 128.1

Az Úr ismételten kijelentette nekünk Szentlelke által, hogy lépésről-lépésre akar bennünket eredeti szándékához visszavezetni és pedig: hogy az ember a föld terményeiből éljen. Akik várják az Úr eljövetelét, a húsevést egészen el fogják hagyni. Gondoljunk mindig erre és igyekezzünk ezt megvalósítani. Mindaddig, amíg húst eszünk, bizonyságot teszünk arról, hogy az Istentől kegyelemből nyújtott világossággal még nem élünk teljesen összhangban. KE 128.2

Különösen azok, akik betegápolással foglalkoznak, éljenek csupán gyümölccsel, főzelékkel és gabonaneműekkel. Ha magunk ezen alapelvek szerint élünk s mint igaz keresztények fékezzük és neveljük ízlésünket, akkor Istennek tetsző befolyást gyakorolunk másokra is, sőt úttörői leszünk az egészséges életmódnak. Sokan elcsüggednek törekvéseikben, hogy az egészséges életmódot kövessék, mert sohasem tanulták meg, hogyan kell egyszerű, egészséges ételeket főzni, melyek pótolnák előző étrendjüket. A szegényesen, rosszul készült ételektől undorodnak s azt állítják, hogy ámbár megkísérelték ezt az életmódot, de nem maradhattak meg mellette. Sokan nagyon járatlanok még ebben és az ételeket olyan hiányosan készítik, hogy ártalmasak az emésztésre. Aki egészségesen akar élni, annak mindenekelőtt jól elkészített ételeket kell fogyasztania. Aki olyan főzőtanfolyamot végez, melyet az egészséges életmód szabályai szerint vezetnek, abból nemcsak a maga számára, hanem másoknak is nagy hasznára lehet. KE 128.3

Ne alkossatok magatoknak különös fogalmakat, hogy azokat zsinórmértékül állítva, másokat hibáztassatok, akik nem követik a ti elgondolástokat, inkább vegyétek tüzetesebben fontolóra a dolgot. Törekedjetek arra, hogy saját nézeteiteket és szokásaitokat összhangba hozzátok az igazi keresztény mértékletesség alapelveivel. KE 129.1

Sokan úgy igyekszenek mások életét megjavítani, hogy olyan szokásaik ellen küzdenek, melyeket rosszaknak tartanak. Elmennek azokhoz, akik véleményük szerint tévedésben élnek, figyelmeztetik őket hibáikra, de a helyes alapelveket nem tárják eléjük. Legtöbbnyire azután az ilyen eljárás nem hozza meg a kívánt eredményt. Midőn eléjük tárják hibáikat, gyakran csak veszekedésre ingerlik őket, sokkal több kárt okoznak, mint hasznot. Ebben rejlik a veszély azok számára, akik másokat rendreutasítanak. Aki arra vállalkozik, hogy másokat hibáikra figyelmeztessen, könnyen a korholás szokását veszi fel és idővel csak azzal foglalkozik, hogy másokban hibát vagy gyarlóságot fedezzen fel. Ne feszegessétek mások hibáit, hogy tévedéseiket feltárjátok. Inkább saját példátokkal neveljétek őket jobb szokásokra. KE 129.2

Mindig tartsuk szem előtt, hogy a helyes életmód célja főleg az értelem, a jellem és a test tökéletes fejlesztése. Az összes természeti törvények, melyek mind Isteh törvényei, csak saját javunkat szolgálják. Ha azoknak engedelmeskedünk, akkor földi jólétünket mozdítják elő és előkészítenek az eljövendő életre. KE 130.1

Sokkal jobb szórakozást is találhatunk, minthogy mások hibáit és gyarlóságait megbeszéljük. Beszéljetek Istenről és csodálatos műveiről. Gyönyörködjetek abban, hogyan nyilvánul meg végtelen szeretete és bölcsessége a természetben. Ismerjétek meg az emberi test csodálatos szervezetét és törvényeit. Aki felismeri Isten szeretetének ezen bizonyítékait, megérti törvényének hasznos voltát és végtelen bölcsességét. Aki tapasztalta azt az áldást, mely az engedelmesség következménye, az kötelességét és felelősségét is másként fogja fel. Az egészségi törvények betartását nem fogja többé önmegtagadásnak, vagy áldozatnak tekinteni, hanem felbecsülhetetlen áldássá lesznek számára. KE 130.2

Sok jót tehetünk, ha azokat, kikkel érintkezünk, felvilágosítjuk a betegápolás legjobb módszereiről, de főként arról, hogy hogyan kerülhetők el a betegségek. Az orvos, aki betegeit betegségük oka és azok lényege felől kioktatja s azután feltárja előttük, hogy hogyan kerülhetik el a bajt, — gyakran ellenállásba ütközik. Ha azonban lelkiismeretes, akkor betegeivel nyiltan beszél és felvilágosítja őket, hogy mértéktelen életmódjuk evésben, ivásban és ruházkodásban, és életerejük túlfeszítése okozta betegségüket. Nem fogja a bajt növelni azzal, hogy orvosságot rendel, míg végül a szervezet teljesen kimerülve feladja a küzdelmet, hanem megmagyarázza a betegeknek, hogyan sajátíthatják el az egészséges életmódot és segíthetnek a szervezetnek a gyógyuláshoz új erőt gyűjteni. KE 130.3

Minden gyógyintézetben tegyék az orvosok szent kötelességükké, hogy a jó egészség szabályairól tanításokat tartsanak. Az egészségtan szabályait mindenkivel, mind a betegekkel, mind az ápolókkal tisztán és világosan meg kell értetni. Ez a munka szilárd jellemeket kíván, mert míg sokan az ilyen fáradozások folytán áldást nyernek, mások megsértődnek. Krisztus őszinte tanítványa azonban, aki Isten akaratával összhangban él, nemcsak önmaga tanul folytonosan, hanem másoknak is hirdeti ezt, eltereli figyelmüket a világ tévelygéseitől és az igazsághoz vezeti őket. KE 131.1

Ha emberek több figyelmet szentelnének az egészség kérdésének, akkor az isteni igazság iránti előítéletük eltűnne, fogékonyságuk pedig növekedne. Ha a kérdés érdeklődést kelt bennük és hasznát belátják, akkor az igazság egyéb pontjai előtt is feltárul az ajtó. Ha látják az emberek, hogy mi, mint keresztények, értjük az egészség szabályait, akkor sokkal inkább elhiszik, hogy nézeteink a többi bibliai igazságokra vonatkozólag is helyesek. KE 131.2

Isten művének ez az ága nem részesült kellő figyelemben. Sokat veszítettünk ennek elhanyagolása miatt. Ha Isten népét jobban érdekelné a helyes életmód, mely által az Úr, második eljövetelére akarja előkészíteni, akkor befolyása sokkal nagyobb lenne. Isten világosságot adott népének és megkívánja tőle, hogy a világosságban járjon és szavának engedelmeskedjék. Az egészségügy a legszorosabb összeköttetésben áll Isten üzenetével és művével az utolsó időben. KE 131.3

Aki Isten üzenetét hirdeti, annak az egészséges életmódot is éppúgy tanítania kell. Mindenkinek alaposan kell értenie ezt a kérdést, hogy a küszöbön álló fontos eseményekre felkészüljön. Azért ez a kérdés teljes figyelmet érdemel. Sátán és angyalai minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogy a reform e munkáját megakadályozzák; megkísértik és megterhelik azokat, akik ezzel foglalkoznak. Ennek ellenére senki se veszítse el bátorságát és ne adja fel a küzdelmet. Ésaiás próféta Krisztus egyik jellemvonását így vázolja: “Nem lankad és nem csügged el, míg a földön törvényt tanít.” (Ésaiás 42, 4.) Azért követői se csüggedjenek, se el ne lankadjanak, hanem emlékezzenek az emberért lefizetett váltságdíjra, “hogy el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. KE 131.4